Szent Erzsébet

 

„Nagy népszerűségnek örvendett.
Áradt belőle a szeretet.”

 

Magyarországon született 1207-ben II.András leánya ként.
Gyönyörűen hangzatos neve a korabeli leírások szerint,
„az én Istenem ismerem”,
- „az én Istenem hetedikje”.
A kor szokásainak megfelelően nagyon
korán már 4 éves korában eljegyezték,
Thüringiába ,Wartburg várába Lajoshoz
ment, az ő jegyese lett,vele együtt nevelkedett.
Pompás kísérettel, udvarhölgyekkel,
több szekér arannyal, ezüsttel,
gazdag királyi hozománnyal érkezett.
Tizennégy évesen fényes esküvőt rendeztek, hozzáment
Lajoshoz, őszinte, igaz lelki szerelem kötötte össze őket.
Férje a jótékonykodásban segítő, elismerő társa lett.
Erzsébet ragyogó szépségű nő, csodálatos feleség,
áldott édesanya, a szeretet megtestesítője.
A szegények és elesettek pártfogója, a kornak legnagyobb
Isteni gyógyítója, betegek ápolója, lelki, szellemi üdvözítője.

 

A nép és a várban lévők imádták a Magyar királylány
jóságát, kedvességét, tündöklő
ragyogását, temperamentumos
és szenvedélyes természetét.
Erzsébet a maga szabad Isteni
szerelmetességével élte életét,
inkább kezdett vad lovaglásba
imádott férje elé,
mint tipegett a körtáncokban az udvari etikett szerint.
A maga fénylő egyszerűségével teljesen egyenrangúan
bánt a legszegényebb, rászoruló emberrel is.
Bizony anyósa nem jó szemmel nézte Erzsébet
nemes jellemét, csodás cselekedeteit,
a szegényekről való gondoskodásait.
Lajos mindent elsöprő szerelemmel védelmezte, támogatta
feleségét, így szilárdítva Erzsébet helyét az udvarban.

 

Erzsébet teljes lényét, cselekedeteit, lelkületét
az Isteni szeretet és gyógyítás
határozta meg.
A rászorulóknak kenyeret sütetett,
élelmet osztott, a betegeket ápolta
és gyógyította, az elkeseredetteket
lelkileg erősítette.
Számos példa volt, hogy letérdelt a betegek
mellé és velük fohászkodott Istenhez.
Kézrátételes mennyei gyógyításai nyomán a vakok
láttak, a bénák jártak, a leprások gyógyultak,
fekélyeik letisztultak.
Alázattal viselkedett az emberek iránt, már életében
égi szentnek hirdették, tartották.
Megtörténik életében a nagy tragédia, férje csodált
szerelme, Lajos meg hal, Erzsébet
három gyermekével árván marad.
Lajos halála után elmenekül a palotából,
gyermekeivel utcára kerül, nincstelenné válik.

 

Sokat nélkülözik gyermekeivel, de béketűréssel és
nemes tartással viselte megaláztatásait.
Korházat alapít, ahol két kezével
betegek ezrein segít.
Siratja drága férjét, neveli szépre-jóra,
Isteni szeretetre, nemességre gyermekeit.
II.Frigyes német császár feleségül kéri, de
Erzsébet elutasítja, hisz szerelme, szeretett
égben lévő férjéhez köti,
szíve-lelke Jézusnál talál vigaszra.
Nagyon fiatalon húszon évesen hal meg, a földön
hagyva, három árva gyermekét.
Az emberek sírnak bánatukban, hisz elment a rózsák
gyönyörű Királynéja.
Nincs e világon, ki ne ismerné Erzsébethez fűződő
rózsa csodát…még gyermekként a kötényében vitte a
szegényeknek az élelmet… és mikor megállították
kérdezték mit viszel…Erzsébet kitárta kötényét és
láss csodát… Isten segedelmével az élelem
rózsa csokorrá változott…

 

Temetésének szertartásán a világból több százezer  
ember van jelen, érsekek, püspökök,
nemesek és szegények, kik tisztelték,
becsülték, szerették Erzsébetet.
Míg élt is nagy népszerűségnek örvendett,
áradt belőle a fény, az égi szépség,
az Isteni szeretet.
Halála után négy évvel, ünnepélyesen szenté avatták,
így lett a Magyar királylányból,
a világon dicsőített Szent Erzsébet.
Sok templom, kápolna, kórház viseli e szent nevet,
testvére IV. Béla király tisztelete jeléül
Szent Erzsébet Bazilikát emeltetett emlékére.
Dicsőítésére a világban számos művészi alkotás született,
legendák és írások őrzik gyönyörű női mivoltát,
a gyógyításainak páratlan csodáját.
Áldja nevét az egész Világ és büszke rá a Magyar nép!

Köszönet mindazon embereknek, akiknek feljegyzései,
írásai, legendái, művészi alkotásai
alapján megismerhetjük
Árpád-házi Szent Erzsébet
példa értékű életét,
szeretetteljes gyógyításait,
önzetlen emberségét s ezek a remek művek
segítenek felidézni csodás mívoltát.

Hálás köszönet mindenkinek, aki megnézte
s elolvasta a fent említettek alapján kötött kis rózsacsokrot.

 

Júlia

 

---

 

 

 

 

Szent Erzsébet Kápolna - Back Kápolna

Back Bernát szegedi polgár 1937-ben a felső - ásotthalmi erdőben a bajai út mellett Szent Erzsébet tiszteletére kápolnát építtetett. Tervezője Czike Gábor volt. Vakolatlan szürke téglaépület, melyet a helybeliek Bak-kápolnának neveznek.